Zenei lejátszási listák
A professzionális körülmények között kialakított zenei lejátszási lista egy bizonyos életszakaszra (1-4 hónap) tervezett zenei gyűjtemény, konkrét sorrendbe rendezett, eltérő műfajú zenékből. Az alapítvány nyilvános, standard és egyedi lejátszási listákat is összeállít. A nyilvános listák bárki számára hallgathatóak a Spotify felületén, a standard listák az első családi konzultáció idejéig hallgathatóak, az egyedi lejátszási listák pedig mindazoknak a gyerekeknek és családoknak készülnek, akik az alapítvány programjai iránt elköteleződnek.
Az egyedi lejátszási listák jelenítik meg és hordozzák az alapítvány legmagasabb szintű tudását. Az egyedi lejátszási listák fejlesztése és az ehhez tartozó zenetovábbítási felületekhez kötődő tudásunk teljesen egyedülálló kompetencia, így más forrásból ez a tudás, és az ilyen szisztéma szerint összeállítható zenei gyűjtemények nem érhetőek el.
Az alapítvány nyilvános listái a Spotify zenei streaming csatornán érhetőek el. Ezeket azért fejlesztettük, hogy az érintett családok bele tudjanak hallgatni egy-egy rövid válogatásba, megismerjenek új előadókat, lássák egy teljes családi zenegyűjtemény összetételét. A nyilvános listákkal kapcsolatban azonban fontos, hogy nem azok alapján az egyedi szempontok alapján készültek, ami az Orpheus-program keretében összeálló egyedi listákat jellemezni fogja.
A standard listákat akkor állítjuk össze, amikor megismerkedünk a családokkal. Ezek a listák az életkor, a veszteségtől mért idő, a gyerek neme alapján állnak össze. Az egyedi listák akkor érhetőek el, ha a család részt vesz egy konzultációs családterápián, ahol a veszteség több körülménye is felmerül és kialakítható egy egyedi zenehallgatási gyakorlat a gyerek számára, amit biztosan tud követni és amiben az édesapa a partnere tud lenni. A standard listák addig hallgathatóak, amíg az egyediek nem állnak készen arra, hogy a napi zenehallgatási rutin részei lehessenek. Ehhez az kell, hogy az Orpheus-program keretében a család elkezdje követni a zenehallgatási programhoz kötődő lépéseket. Aktív együttműködés esetén a standard listák csak átmenetileg használatosak.
A zenei lejátszási listák átlagosan 1-4 havonta cserélődnek, az általunk tervezett zenei hangulatok térképének megfelelően. A program minimum 7, maximum 21 éves korig folyamatosan szolgáltat egyedi zenei listákat a gyerekeknek, foglalkoztató- és beszélgető füzetekkel együtt, 12 éves kortól pedig zenehallgatási naplót is. 7 éves kor előtt a zenei programból nem javasolt kilépni.
Nézzünk egy példát arra, miként áll össze egy egyedi lejátszási lista:
A zenei lejátszási listák olyanok a zenei hangulatok térképén, mint az utak. Kanyarognak a kiindulási ponttól a célig, de vannak benne elágazások, könnyebb és nehezebb szakaszok. Ha az a feladatunk, hogy kialakítsunk egy zenei lejátszási listát egy magyar származású, 6 éves korú fiúgyereknek, akinek két kisebb testvére van. Alapozó mozgásterápiára jár, mert a fél éve bekövetkezett anyai veszteség, a biztonságérzetének csökkenését hozta el.
Mit teszünk, ha a zenei lejátszási listának 4 hónapnyi időintervallumra kell elkészülnie?
Ebben az esetben a gyermek, az életkorának megfelelő főként hangszeres zenét hallgat majd, amelyben énekhang nincsen. A listájában főleg világzenei műfajok követik majd egymást, európai művészekre fókuszálva. A zenei listájának egyharmadában magyar zenészek szerzeményei lesznek. Mivel fizikai- és érzelmi biztonságvesztést diagnosztizáltak nála, amelynek a mozgáskoordinációjára ható következményei is voltak, ezért nem kap binaural zenéket és szimfonikus műveket sem egyelőre, mert a maximum 3-4 hangszer részvételével létrejött zenére tud úgy figyelni, hogy nem ijed meg a váratlanul felbukkanó új szólamoktól.
Mivel van két fiatalabb testvére, ezért a nekik fejlesztett zenei listával is összehangoljuk az ő gyűjteményét, maximum 2-2 dal erejéig, ez megteremti a zenehallgatási élményben is a kapcsolatot a gyerekek között. A listánál figyelni kell arra, hogy milyen ismétlődési rendszerességet fogadnak el a gyerekek, vagyis milyen hosszú a lista. Ebben a helyzetben 22-25 zeneszámnál több nem szerepel a listán, hiszen napi maximum 1-2 órányi zenehallgatásról van szó.
A kisfiúnak három nagyszülője is él és közülük kettő aktív korú, akik közelében laknak. Ebben az esetben egy kiegészítő listát kap arra az időre, amikor a nagyszüleivel tölt időt és a társaságukban hallgat zenét. Ebben a bővített listában már lesznek halk ének alapú népzenék vagy népzenei ihletésű zenék is: Kárpát-medencei dalkörből, modern, friss feldolgozásban. Ahogyan az alapozóterápia erősíti a biztonságérzetét és egyben felkészíti az első osztályra, a zene is nagyobb kihívásokat ígér. A következő listájából már nem marad ki a szimfonikus zene sem, és meg kell ismerkednie néhány lendületes, “fegyelmezetlenebb” zenét játszó bandával is. A mostani listájából egy zeneszám – amit ő szeretne – átkerül a következő listára is.
A leírás egyszerűsége ne tévesszen meg senkit abban, hogy egy ilyen lista bármely felnőtt által összeállítható lenne, aki rendelkezik előzetes zenei felkészültséggel vagy birtokol egy zenei streaming előfizetést. Az, hogy a megjelölt zenei műfajokon és alműfajokon belül pontosan melyik zeneszám kerül a lejátszási listára, EEG-tesztek eredménye, amelyeket többször kell elvégezni különböző gyerekeken, hogy biztos hivatkozási alapja legyen a zenei válogatás módszertanának. Az adott zeneszám több, zeneelméleti fogalmakkal is leírható tulajdonságának kell egyeznie ahhoz, hogy képes legyen kiváltani azt a hatást, amire számítunk a gyászfeldolgozás során. A hatásmechanizmus tekintetében az esetleges agyi reakciókat is jól kell ismerni. A hallgatott zenének együtt kell működnie a fejlődő- és változó idegrendszer aktuális állapotával és összhangban kell lennie a mentálhigiénés szakemberek által visszajelzett, a gyermekkori lelki egészség diagnosztikai rendszere (DC:0-5) által nyilvántartott esetleges zavarokkal, amelyeket szakmai konszenzus támaszt alá, minden jóváhagyott lista esetében. Egyediek és összehangoltak a kompetenciák amelyek létrehozzák a végeredményt.